Annyi átvészelt hét után megérkeztem hozzád....s mostmár nálad vagyok otthon.
Mégis valami más mint ahogyan elképzeltem...nem tudom irányítani a dolgokat körülöttem...és most úgy érzem,hogy az hogy akarom még kevés ahhoz,hogy működjön is...én akarom,de megijedtem...mert minden annyira idegen és ilyesztő rohanó...és te pedig ott vagy és csak megszorítod a kezem és annyit mondasz:"itt vagyok és ketten majd megoldunk mindent és átvészelünk,mert mostmár ketten vagyunk" te meg én....soha nem gondoltam hogy valaha belőled meg belőlem te meg én leszünk és hogy kimondod hogy szeretlek és ez nekem szól...és nem az alkohol mondtatja veled hanem a szíved...Amikor rám nézel olyan mintha a lelkemig látnál...tekinteted a velejéig hatol testemnek...és minden porcikámban bizserget. CSavargatja a kicsi szívem ha sokaáig merengsz a szemeim tükrében...és hogy amit gondolsz az az én gondolatom is...és a hosszú csöndes percekben amíg csak nézel...könny kezdi el folytogatni torkom mert úgy érzem meg sem érdemlem azt a jót ami te vagy azt a jót amit te tudsz adni nekem...én rossz vagyok...tele hibakkal...és olyan tulajdonságokkal amik által én szabadnak és őszintének érzem magam ám mások ezért csak büntetnek...a világ egy nagy börtön...és te te jelented benne azt a szabadságot melyet én rég elveszítettem...és rajtad kívül csak egyetlen egy ember érti azt ami én vagyok és azt amit leírok....és talán az egyetlen aki tudja hogy mi az amit érzek ha azt mondom élet..tánc..zene..szabadság...őszinteség..szenvedély. Milyen fura az élet nem?Pont te vagy az aki meglátod bennem azt aki vagyok azt akit már régen eltemettem...Éltünk a sors adta második lehetőséggel és eldobtuk azokat a hamis előítéleteket amik irányították eddigi életünk...néha milyen megnyugtató hazugsagban élni...de minél tovább élsz hamis emberek közt annál nehezebb és fajdalmasabb lesz a felébredés...egy kezemen meg tudom számolni hogy hányszor csalt könnyet a szemembe a boldogság és két kezemen sem tudom megszámolni hogy hányszor kínzott a szomorúság....és most két kezemen sem tudnám megszámolni hogy hányszor kerített hatalmába a boldogság által a meghatottság...és ha mostanában elérzékenyülök azt csak azért van mert épp felfogom hogy milyen jó is nekem most melletted...és szeretem azt hogy ihlettel szolgálsz ahhoz hogy tudjak írni, hogy rajzoljak.késztetés vagy,hogy beszéljek és kibeszéljek mindent magamból vagy épp kiírjak...s nem érdekel ha bármilyen túlzás érezhető eme írásban...épp ettől szép az írás művészete...hogy túlzások nélkül megtalálod a tökéletes szavakat a gondolataid,és a benned gyülemlö-kifejezhetetlen belső hang-belső késztetés kifejezésére.ÉS te pedig egyszerűen csak meghallgatsz...és erted amit mondani akarok anélkül hogy meg kellene magyarázni...S azon gondolkodom hogy mit jelenthet az amikor azt írták nekem hogy "a lánynak akinek minden álma teljesül"....igen most döbbentem rá hogy elfelejtettem hogy miről is álmodoztam már olyan régóta...megalkudtam, amivel saját magamnak hazudtam és becsaptam...hogy miről álmodtam...hogy valakivel egyszer közös céljaink legyenek...hogy valaki velem képzelje el a közel jövőjét...hogy benne vagyok a terveiben...hogy érezzem a tiszteletet,egyensúlyt,kölcsönösséget,kimondatlanul is működö kapcsolat alaplényegét...amiből valaha mi is megszülettünk hűtlen-tékozlóó gyerekek...és hogy amikor azt mondják szeretlek az azt váltsa ki amit most...igen teljesültek az álmaim,ha erre gondolok akko razt mondhatom...hogy több almom nincs is mostmár egyetlen egyte kivéve...hogy ebből az álomból ne ébredjek fel sosem...szomorú tény hogy amikor azt írták nekem fogalmuk sem volt hogy miért ezt írják nekem én úgy gondolom...legalábbis értelmét nme látom..de az írás varázsa,hogy én látom benne azt emit meg kell hogy lássak....és ezen ablakon akarok tovabbr ais kinézni és nem akaro elveszíteni a rímeket és a szavakat...mert ha már szavak se lesznek hogy elmondjam amit akarok akkor tényleg elveszítettem mindent.
Nem gyakorlok semmilyen vallást,de azt tudom hogy valaki odafentről irányított...és azt akarta...te is meg én is valami jól megérdemeltet kapjunk....
Egyszerűen csak tudja meg ország világ hogy szeretjük egymást és akinke ez nem tetszik az engem nem érdekel...
